Kedvenceink allergiája legtöbbször egészen más tünetekben mutatkozik meg, mint, nálunk, emberekben. Mi a tavasz eljövetelével egyre többet tüsszögünk, köhögünk, könnyezik a szemünk, bedugul az orrunk. Ezzel szemben a gyanútlan gazdi arra panaszkodik a rendelőben, hogy allergiás kutyusa sokat vakaródzik, rágcsálja a mancsait, igyekszik minél hevesebben odadörgölni a pofáját a fotelhez vagy egy érdes fatörzshöz. Ritkábban fordul elő, hogy állataink is köhögéssel, tüsszögéssel reagálnak bizonyos környezeti allergénre. Ez inkább macskákban fordul elő, ahol asztmaszerű tünetek léphetnek fel. De mire lehet allergiás házi kedvencünk?

A gyakori kiváltó ok a bolhanyál-allergia kutyusokban. Ilyenkor a bolhacsípés miatt az állat bőrébe jutott bolhanyálra, kifejezetten annak egyes fehérjéire kialakult túlérzékenységi reakció indítja el a folyamatot, mely igen erős viszketésben nyilvánul meg (nem feltétlen a csípés helyén alakul ki). A kutya megállíthatatlanul elkezdi vakarni, rágni, nyalni az adott testtájékot, ezzel rengeteg baktériumot tud bejuttatni, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Általában a combtő, faroktő és a hátágyéki terület érintett. A hangsúly a megelőzésen van, vagyis folyamatosan ügyelnünk kell kutyánk bolhamentességére, mert akár egyetlen bolha egyetlen csípése is elindíthatja a bajt!

Gyakori, hogy kisállatunk az eleség bizonyos összetevőjére érzékeny, melyek fehérje természetűek. Ez lehet a csirkehúsban, marhahúsban, szójában, tejben. A tünetek: test szerte vakarózás, mellső és hátsó mancsok rágcsálása, nyalogatása, pofa dörzsölése, külső fülgyulladás, fülek vakarása, rázása, kipirult, gyulladt bőrterületek megjelenése. Vannak kutyafajták, melyek sokkalta hajlamosabbak táplálékallergiára, ilyen többek között West Highland White terrier, Labrador retriver és ezek keverékei. A gyógyuláshoz ki kell deríteni, milyen fehérjére reagál így kedvencünk. Meg kell vizsgálni milyen táplálékot kap az állat (szigorúan beleértve a jutalomfalatot, nassolnivalót is!), ebben milyen fehérje jelenléte valószínűsíthető. Az eleségből ezek után 100%-ban ki kell zárni ezt az alkotóelemet. Érdemes kipróbálni speciálisan erre a célra kifejlesztett hypoallergén tápok valamelyikét. A táplálékban található allergizáló fehérje sokkal ritkábban, de okozhat emésztőszervi tüneteket is, hasonlóan az emberek laktóz intoleranciájához. Ez szűnni nem akaró hasmenésben nyilvánul meg. A megoldás szintén a kérdéses fehérje megkeresése és annak kiküszöbölése az eleségből, például hypoallergén táp etetésével.

Eleségallergiához hasonló vakarózás alakulhat ki, ha állatunk valamely fa vagy virág pollenjére érzékeny. Feltűnő lehet a tünetek szezonalitása, vagyis az év közel ugyanazon szakában észleljük a kellemetlen vakaródzást. Ez kora tavasztól késő őszig fordul elő, leggyakrabban a parlagfű virágzásakor. Pollenallergia esetén nehéz a dolgunk, ugyanis célszerű kideríteni, mik az allergiát okozó növények. Ezt legegyszerűbben vérvizsgálattal tehetjük meg. Addig is tünetileg kell kezelni állatunkat!

A kontakt allergia feltétele, hogy az állat olyan külső anyaggal találkozzon, mely a bőréhez érve túlérzékenységi reakciót vált ki, mely az érintett terület kipirulásával, viszketésével és emiatt vakaródzással járhat. Lehet ez kutyasampon, bolhanyakörv vagy spot on készítmény, az állat fekhelye, vagy a felmosószer, mellyel a padlót tisztítjuk. Ha kiderítettük milyen anyagra érzékeny állatunk, igyekezzünk az teljesen eltüntetni a környezetéből!

Igen gyakori, de nem klasszikusan a allergiáknál tárgyalt probléma a bűzmirigyben termelődött váladék fehérjetermészetű anyagaira adott túlzott válaszreakció. A tünetek: vakaródzás, fülrázás, fülvakarás. Ilyenkor van talán a legkönnyebb dolgunk: keressük fel állatorvosunkat, aki kiüríti kedvencünk bűzmirigyét. Érdemes ezen túl folyamatosan gondot fordítanunk kutyusunk bűzmirigyére!

Dr.Donka Melinda ( Csepeli Állategészségügyi Centrum)