A télen is kint tartott cicákra különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a hideg éjszakák (sőt már a nappalok) beköszöntével. Nagyon fontos, hogy száraz, meleg kuckót biztosítsunk nekik, hiszen enélkül hamar megbetegedhetnek a hidegben. A kinti macskaházat szalmával, vagy valamilyen jó szigetelőképességű anyaggal kel kibélelni, és a bejárathoz valamilyen szélfogó anyagot. erősíteni Ezek a körültekintő lépések sokszor az állat életét menthetik meg. Fontos a kedvenc méretéhez megfelelő háznagyság is, hiszen ha az arány ideális, az állat teljesen be tudja testmelegével "fűteni" éjszakára a fekhelyét. Nem kell tehát aggódnunk! Ha kedvencünknek megfelelő felépítésű a bundája és a tartási körülmények is megfelelőek, remekül érzi majd magát a helyén, még akkor is, ha kemény fagyok vannak. Ha azonban kedvencünk mégis valamilyen oknál fogva megbetegszik (esetleg még lázas is lesz), szükséges fűtött helyet (a garázs is megfelel) biztosítani, amíg fel nem épül. Hideg időben a testhőmérsékletük fenntartásához több energiára van szükségük, ezért több, vagy magasabb energiatartalmú macskatáppal etessük kedvenceinket. Ha házi kosztot kapnak, akkor pedig próbáljunk a megszokottnál táplálóbb, mennyiségileg is több eledelt adni.

A kertben tartott házi kedvenceknél arról sem szabad megfeledkezni, hogy télen az állatok vize hamar megfagy. Sűrűn ellenőrizzük, és ha kell, cseréljük! Hideg, havas időben nem árt, ha kedvencünket időnként átvizsgáljuk. Kiemelten figyeljünk a tappancsokra. Sajnos még napjainkban is igen elterjedt fagyás- és csúszásgátló a só. Ezek kimarhatják az állatok talppárnájának bőrét, amely kisebesedve, kirepedezve komoly fájdalmakat okozhat. A kerten belül, ha lehetséges, használjunk homokot a csúszás megakadályozására, de ha cicánk az utcára is kijár, kenjük be a talpát valamilyen védőkrémmel. Ilyen krémet az állatpatikákban lehet kapni, de a vazelin is megteszi. Ha hazalátogat, langyos vizes ruhával töröljük át a lábakat és az alhasi tájékot, amelyekkel érintkezett a hólé. A túlságosan hideg, nedves és szeles időben az állati szervezet hőszabályozása felborulhat. Ilyenkor az állat hőleadása olyan mértékű lehet, hogy bekövetkezhet a test általános lehűlése. Ennek jeleként az állat testének belső hőmérséklete lecsökken, ami az életjelenségek csökkenésével, extrém esetekben pedig a megszűnésükkel járhat. A hideg idő helyi kedvezőtlen hatása leggyakrabban a nagy hőveszteségnek kitett, kiálló testrészek (orr, fül, farok) fagyását okozza. A hidegnek kitett testrészekben először a vérkeringés lelassul, a bőr kipirul, szederjessé válik, majd enyhén megduzzad, ezt nevezik elsőfokú fagyási sérülésnek. Ha a duzzanat növekszik és a bőrön savóval telt hólyagok keletkeznek, akkor beszélünk másodfokú fagyásról. A fagyás legsúlyosabb formájánál, a harmadfokú fagyási sérülésnél az érintett bőrfelület elüszkösödik és elhal. Nagyon fontos, hogy a fagyott testrészt nem szabad hirtelen felmelegíteni! Elsőfokú fagyásnál, amennyiben hólyagok még nincsenek(!), elsősegély céljából puha ruhával enyhén dörzsöljük a bőrfelületet. Fagyási sérülésnél minden esetben mielőbb forduljunk állatorvoshoz.

Télen nemcsak a hideg idő veszélyeztetheti kedvenceinket. Nagyon óvatosan kell bánnunk például a fagyálló folyadékkal is. A fagyálló folyadék (amely etilén-glikolt tartalmaz) nem körültekintő cseréjekor kedvenceink hozzájuthatnak ehhez az édeskés ízű, mérgező folyadékhoz. Bár a macskák érzékenyebben reagálnak az etilén-glikol mérgezésre, mint a kutyák, mindkét fajnál súlyos tünetek jelentkezhetnek, és akár elhullás is bekövetkezhet. A mérgezés tünetei az elfogyasztott mennyiségtől függően már 1-2 órán belül jelentkezhetnek. A nyálzás, hányás, bágyadtság, dülöngélés, tudatzavar, majd pedig a súlyos vesekárosodás mind a mérgezés velejárói lehetnek. Mint minden mérgezésnél, az etilén-glikol mérgezésnél is nagyon fontos a korai felismerés. Ahogy észrevesszük, vagy gyanítjuk, hogy kedvencünk fagyálló folyadékot ivott, mielőbb forduljunk állatorvoshoz, aki a megfelelő ellenszer alkalmazásával idejében végzett beavatkozás esetén megmentheti állatunkat.