Csodálatos élmény szobánkba varázsolni az Amazonas vagy a Nyassza-tó egy darabját. A pompás színű trópusi halak, lágyan ringó zöld növények, a békésen csúszkáló csigák látványa naponta felüdíti büszke tulajdonosának mindennapjait.
Az akvárium megvásárlása előtt keressünk meg annak legkedvezőbb helyét. El kell dönteni, ülve vagy állva fogjuk nézegetni halainkat. Nem megfelelő hely az ablak elé helyezett medence, mert áteső fényben nem látszanak jól az élőlények. Napi 15 perc napfénytől pedig biztos, hogy bealgásodik az akvárium vize.
3000 éve a kínaiak aranyhalaikat díszes kerámia tálakban tartották. Nem ismerték az üveg akváriumot. Halaik szépségében felülről nézve gyönyörködtek.
Századunk elején fémvázas akváriumokat készítettek, az üveget míniumos gittel erősítették a helyére. Ma a medencék döntő többsége üvegből - szilikon ragasztó segítségével - készül, mely minden szempontból korszerűbb elődjénél. Mi is ezt ajánljuk.
Válasszunk legalább 50 literes medencét, majd keressünk számára egy sík felületű erős asztalt. Ha jóval nagyobb medencét szeretnénk, vásároljunk bútorakváriumot. A bútor teherbírása, hajlása, polcai pontosan az akvarizálás feladatainak felelnek meg.
Vásároljunk a medencénkhez illő világítást. A fényforrás lehet neoncső, izzó vagy energiatakarékos fénycső is. A profik olyan különleges fénycsöveket használnak, melyek kiemelik a halak színét és fényspektrumuk a vízinövények fejlődéséhez is optimálisak. Ha túl erős megvilágítást alkalmazunk, a víz könnyen zöld algás lesz. Ha viszont túl gyenge a megvilágítás, akkor barna alga képződik a berendezési tárgyakon és a növények gyorsan elpusztulnak.
A megvilágítás időtartamánál gondoljunk arra, hogy az egyenlítő környékén reggel 1/2 6 körül kezd derengeni a fény, este 19 órakor pedig már teljesen sötét van.
A medence fenekére különféle kavicsokat, kőzeteket teríthetünk. Természetes folyóink partjáról ne gyűjtsünk sódert, mert ezek olajjal, iszappal lehetnek szennyezettek és könnyen fertőző parazitákat, baktériumokat vihetünk az akváriumba velük. Az egyszerű bányakavics különféle szemcseméretű összetevőkből állhat. Esetleges homok és agyag tartalma miatt tisztítása, mosása különösen fárasztó feladat. Legmegfelelőbb, ha szakboltban akváriumkavicsot vásárolunk, mely osztályozott kavicsból készül. Ezt is át kell öblíteni folyó vízben folyamatos kevergetés mellett addig, amíg a leöblített víz kristálytiszta nem lesz. Ha ezt a tisztítást nem végezzük el, vizünk mindig opálos marad. Választhatunk a sóder mellé vagy helyette különféle egyéb kőzeteket, tufát, diabázt, márványzúzalékot, bazalt őrleményt, ásványi palát. Ezek némelyike azonban keményíti a vizet, ezért ezt nem minden hal szereti.
Halaink számára megfelelő vizet kell biztosítanunk. Csapvizünkhöz kell választani halat, vagy az óhajtott halfajhoz kell megfelelő vizet készíteni. Meg kell mérnünk, hogy a rendelkezésre álló víz kémhatása - pH-ja - milyen savas vagy lúgos. A legtöbb hal részére megfelel a 7-es pH-értékű víz, melyet pH mérő készlettel könnyen ellenőrizhetünk.
Sok trópusi hal a díszhalaink közül olyan helyen él, ahol nagyon sok az eső. A felszíni vizek nagyon kevés oldott ásványi anyagot tartalmaznak. A víz keménysége - melyet NK0 = német keménységi fokkal mérünk -, majdnem 0 értékű. Ezek a halak 10 NK0 alatti, de szaporításukhoz 3-5 NK0-s vizet igényelnek. Ennek előállításához 0 NK0-os desztillált vizet vagy ioncserélt vizet kell használnunk. A víz keménységének méréséhez NK keménységmérő készletet lehet használni.
A főleg hatalmas tavakban élő sügérfélék a 15 NK0-nál keményebb vizeket szeretik. Ha kedvezni akarunk az ott őshonos halak részére, medencéjükbe mészkősziklát tegyünk, az aljzatot pedig márványzúzalékkal borítsuk.
Vannak trópusi feketevízi halak, melyek akkor érzik jól magukat, ha vizük nem teljesen átlátszó, hanem kissé barna, savas kémhatású és lágy. Részükre rendszeresen barnítsuk a vizet tőzegkivonattal.
Az akvárium tökéletes üzemeltetéséhez fűtésre is szükség van. Állandó hőmérsékletű helyiségben elhelyezett halakhoz elegendő az olcsóbb, stabil fűtő alkalmazása. Ha azonban a külső hőmérséklet napközben és évszakonként ingadozik, használjunk hőfokszabályozós fűtőket. Ezek negyedfokos hőmérséklet változásnál már bekapcsolnak.
A vízben úszkáló halak és éjjel a vízinövények és algák sok széndioxidot termelnek. Ezáltal csökken a víz oxigéntartalma, melyet pótolni kell. Ehhez a légközi levegőt porlasztókövön keresztül az akvárium vizén át kell bugyborékoltatnunk. Válasszunk ehhez egy levegőztető pumpát. A bejuttatott levegőt különféle formájú és méretű porlasztókövön, légfüggönyön át lehet bejuttatni a vízbe a legapróbb buborékoktól a legnagyobb levegőfelületekig.
Az akváriumok általában túl vannak telepítve. 3-5 liter vízre számíthatunk egy átlagos méretű kifejlett halat. Ha frissen, tisztán szeretnénk tartani vizüket, a levegőztetésen kívül szűrni kell azt. Alkalmazhatunk légpumpával kombinált különféle szivacs szűrőket, melyek különösen olcsók. Profi medencék állandó tisztításához vásároljunk motoros belső vagy külső szűrőt. Kapacitásuk akkor megfelelő, ha a medence vizét óránként 3-4-szer forgatják át.
Ha megvettük az akváriumot és a felszereléseket, akkor hozzákezdhetünk a berendezéshez.
Terítsük el a talajt (pl. sódert) egyenletesen. Helyezzünk rá óvatosan néhány nagyobb díszkövet, cserepeket, dekor elemeket. 25 fok körüli vizet öntsünk óvatosan a medencébe úgy, hogy az alját nagyon ne keverjük fel. A fűtőt állítsuk a motoros szűrő áramlásának közelébe. A hőmérőt tapadókoronggal nyomjuk az üvegre belülről vagy ha öntapadósat választunk, az alsó sarokba kívülre.
A halakat és a növényeket az első napokban még nem telepíthetjük az akváriumba. A hálózati víz nagy nyomáson és klórral fertőtlenítve érkezik lakásunkba. A megváltozott gáznyomás miatt buborékok válnak ki az üvegen, a köveken és károsíthatnák a halak borét, kopoltyúit. A klór jelentősen csökkenti a víz káros és hasznos baktérium flóráját egyaránt. A klórt és a nehézfémeket közömbösíthetjük a különböző vízelőkészítő szerekkel. Ezen szerek használatát vízcseréknél is javasoljuk.
A friss víz színes kissé opálos, éretlen. Meg kell várnunk, hogy a víz hasznos baktériumai felszaporodjanak. Ehhez 1-2 hétig a halak nélkül kell érni hagyni a vizet. A folyamatot vízelőkészítő szerekkel lerövidíthetjük. A biológiai víztisztító tabletták jól használhatók a túletetéstől zavarossá vált vizek biológiai tisztítására is.
Ha az akvárium berendezését alaposan előkészítettük, biztonsággal foghatunk hozzá annak betelepítéséhez. Hallgassuk meg a díszállat kereskedők tanácsait. Először csak 2-3 könnyen tartható halat vásároljunk. Ilyenek az elevenszülő halak, néhány díszmárna, páncélos harcsák. E halakkal kapcsolatban különösen jó tanácsokat szerezhetünk a különféle akvarisztikai könyvekből.
Legnagyobb siker az lesz számunkra, ha díszhalaink pompás színűvé és ivaréretté fejlődnek. Ha felügyeletünk alatt sikeresen szaporodnak a halaink, a növények, a csigák, részükre be kell szereznünk még egy, majd egyre több akváriumot, majd fel kell hívni barátaink figyelmét is ezen új, csodálatos időtöltés lehetőségére.
