Amikor a kutya folyamatosan és kétségbeesetten kaparja lábával a fülét, vagy amikor a macska vadul harapdálja a farkát, amíg a szőrzet ki nem hullik, nyilvánvaló, hogy az állat a viszketés enyhítése miatt vakarózik, illetve rágcsálja magát. Az alkalmankénti vakarózás normális, de ha a kedvencünk szakadatlanul vakarózik és harapdálja magát, az valamilyen egészségügyi problémára utalhat. A vakarózást számos dolog előidézheti, illetve számos feltétel megléte esetén alakulhat ki. A skála májrendellenességtől a tetűig, a gombától a bolháig, a rühösségtől a szorongásig tart. De legfőbb oka a viszketésnek és kaparásnak a kisállatoknál az allergia.
A kisállatokat sújtó allergiának négy típusa van: bolha, étel, atópiás és kontakt.
A kutyákat és a macskákat legtöbbször a bolha allergia sújtja. A bűnös allergén valójában a bolha nyálában található fehérje, ami a csípés után a bőrben marad.
Atópiás vagy inhalációs allergia a második leggyakoribb a kutyák esetében, és harmadik a macskáknál. Ebben az esetben az állat belélegzi, vagy közvetlenül érintkezik a levegőben szálló anyagokkal, amelyek előidézik az atópiás allergia megjelenését, mint pl. penészgomba spórák, dohányfüst és pollenek.
Az étel allergia a második leggyakrabban előforduló megbetegedés a macskáknál, és harmadik számú a kutyáknál. A következő élelmiszerek váltanak ki leggyakrabban allergiát a macskáknál: hal, tej, marhahús és tojás. A kutyák esetében: szója, csirke, tej, kukorica, búza és tojás. Számos állat, amely tápanyag allergiában szenved, hányhat és lehet hasmenése is.
Egy anyag fizikai érintésére történő reakciót hívják kontakt allergiának, amely megbetegedés a legkisebb gyakorisággal fordul elő kutyáknál és macskáknál. Kontakt allergének, pl. fű, gyapjú és műanyag.
Számos oka lehet annak, ha egy állat vakarózik, vagy kihullik a szőre; a probléma lehet endokrin eredetű, szóba jöhet az autoimmun betegség, vagy valamilyen fertőzés, és az élősködök által okozott problémák. A pontos ok megállapítása alapos nyomozást igényel. Egy állatorvos talán képes pontos diagnózist felállítani vagy „beutalhatja” a kutyát egy állatorvos dermatológushoz, aki a kisállatok bőrproblémáinak specialistája.
Ha allergiára gyanakszik a szakember, az első kérdés az, hogy használnak-e bármilyen bolhariasztó szert. A bolha által okozott allergia a leggyakrabban előforduló betegség, és a legkönnyebb kezelni. Azért, mert egy kutya lakásban él, az nem jelenti azt, hogy nem lehet bolhás. Bármelyik gazdi beviheti a bolhát a lakásba, akár egy ruhadarabon is, és bolha ráugorhat a kutyára. Egy szimpla bolhaharapás már allergiát okozhat az állatnál, több mint öt napig tartó heves viszketést okozva.
Ha a bolha allergiát kizártuk, és a vakarózás nem szezonális, az ételallergiát kell a következőkben ellenőrizni. Az ételallergia nem kötődik egy évszakhoz, mialatt sok atópiás allergia szezonális problémaként jelentkezik. A kutyákon és a macskákon, amelyek atópiás allergiában szenvednek, rendszerint 1 és 5 éves koruk között jelentkeznek a tünetek, de a tápanyag-allergiához köthető problémák bármikor megjelenhetnek. Ez az allergia típus előkelő helyen szerepel a gyanúsítottak listáján, ha az állat bőrproblémái 6 hónapos kor előtt, vagy 5 éves kor után jelentkeznek.
A tápanyag allergia tesztelésének legegyszerűbb módja az, hogy az állatot eliminációs diétára fogjuk legalább 10 hétig. Ez az jelenti, hogy az állat étrendje olyan fehérjéket és szénhidrátokat tartalmaz, amelyeket azelőtt az állat nem evett, mint pl. kacsa, szarvas és burgonya stb. Állatorvosok javasolják ezeket a speciális termékeket, és néhányukat a kiskereskedelemben is meg lehet vásárolni. Vagy a gazdi az állatorvos utasításai alapján összeállított házi koszton is tarthatja a kedvencét.
Ha a viszketés legalább a felével mérséklődik az új étrend etetése során, akkor feltételezhető, hogy az allergén egy vagy több táplálék-összetevő. Ezt megerősítendő, a gazdinak újra a régi étrendet kell adnia a kedvencének, azért, hogy vajon visszatérnek-e az allergiás tünetek. Ahhoz, hogy megtaláljuk pontosan azt az összetevőt, amely kiváltja az allergiát, a gazdinak a régi étrendből ki kell választania egy gyanús tápanyagot, és legalább egy hétig kell adni az állatnak. Ha megjelenik a bőrprobléma, akkor megvan az allergén tápanyag, ha nem, akkor lehet újra kezdeni; új étrendet kell etetni a tünetek mérséklődéséig, majd jöhet az újabb gyanúsított tápanyag és így tovább; kizárólag ezzel a sziszifuszi módszerrel lehet megtalálni az allergén tápanyagot. Ha a gazdi nem akarja kínozni a kutyát, akkor folyamatosan speciális étrenddel / száraztáppal kell etetni az állatot.
Mialatt az állatot teszteljük tápanyag-allergiára, ne adjunk neki jutalomfalatot, rágható gyógyszert, asztali maradékokat vagy marhabőr rágókákat, csontokat, mivel ezek is tartalmazhatnak allergéneket.
Atópiás és kontaktallergia meghatározásánál az állatorvos bőrgyógyászok intradermális allergia tesztet vagy bőrreakciós tesztet használnak. Egy képeslap nagyságú leborotvált területre potenciális allergéneket fecskendeznek. Ha az állat allergiás egy bizonyos anyagra, akkor a bőr gyulladásba jön azon a területen, ahová fecskendezték az anyagot.
