A kutya öregedése nem betegség, de mégis egy hajlamosító tényező a megbetegedésekre, így speciális táplálást igényel. A korosodás egy progresszív, vissza nem fordítható folyamat, amelynek kezdete és üteme külső és belső tényezőktől függ. Az egyik külső, általunk is befolyásolható tényező a takarmányozás. Idős korú kutyának számít a 7,5-13 éves eb. Általánosságban igaz az a tény, hogy a kisebb termetű kutyák várható élettartama hosszabb. Mindebből következik, hogy nagy termetű kutyáknál körülbelül öt éves, míg a kis termetű kutyák esetében hét éves korban célszerű átállni az idősebb kutyák tápanyagszükségletére specializálódott tápokra.
Különösen figyelemmel kell lennünk a kor növekedésével egyre gyakrabban előforduló megbetegedésekre, mint a vesebetegségek, daganatok, degeneratív ízületi elváltozások, szívmegbetegedések, endokrin zavarok illetve az elhízás jelentkezésére.
Az idősödő kutyák izomzatának mennyisége csökken, ezzel együtt nő a bőr alatti kötőszövet zsírtartalma. Lassabbá és kevésbé aktívvá válnak, amelynek gyakran a pajzsmirigy funkció zavara áll a háttérben. Mindezek az elváltozások 12-13%-kal csökkent energiaszükségletet eredményeznek. A napi energiaszükségletük a létfenntartó érték 1,4-szerese, persze ezt a mennyiséget módosítani kell, ha a kutya hízik vagy fogy az optimális súlyából. A takarmány ajánlott energiatartalma ebben a korban 3,0-4,0 kcal (12,6-16,7 kJ)/g szárazanyagra vonatkoztatva.
Tünet nélküli illetve enyhe veseelégtelenség gyakorisága idősödő korban egyre nagyobb, ezért a szervezetbe juttatott foszfor- és kalcium mennyiségre is jobban oda kell figyelni. Az idősebb korra specializálódott tápok foszfortartalma szárazanyagra vonatkoztatva csak 0,25-0,75%, kalcium tartalma 0,5-1,0%. A kálcium-foszfor arány azonban ne csökkenjen az 1:1 arány alá.A megfelelő proteinellátás az immunrendszer szabályos működéséhez öreg korban is szükséges. Egészséges állat esetében a fehérje nem alakít ki veseelégtelenséget, de egy meglévő problémát súlyosbíthat. Az egyszerű, bolti tápok 15-23%-ú fehérjetartalma szárazanyagra vonatkoztatva fedezik az idősödő kutya szükségletét.Az idős és a fiatal kutya minimális nátrium- és kloridszükséglete nagy valószínűséggel nem különbözik, ami 4 mg/ testtömeg kg naponta. Az ajánlott mennyiséget egy 0,2-0,35% nátriumtartalmú táp fedezni képes. Ugyanakkor a gyengébb minőségű tápok sótartalma túl magas lehet. Egy idősödő, bármilyen magas vérnyomással járó megbetegedésben szenvedő kutya számára mindenképpen kifejezetten káros.
Az idősödő kutya relatív csekély zsírfelvétel mellett is elhízhat. A 13 éves kutya azonban eltérő zsírtartalmú takarmányt igényel, mint egy 7 éves szintén idős kutya. A nagyon öreg ebek ugyanis sokkal inkább veszítenek súlyukból, ezért ők inkább egy magasabb zsírtartalmú tápot kapjanak, amellyel magasabb energiát tudunk biztosítani a számukra, sokkal inkább ízletesek és nagyobb fehérjetartalommal is bírnak. Általában egy 7-14% zsírtartalommal rendelkező táp felel meg az idősödő kutya számára, azonban mindig figyeljünk arra, hogy a kutya képes-e tartani ideális testsúlyát, kondícióját. Az idősödő szervezetet érdemes támogatni esszenciális zsírsavakkal.
Az idősödő kutyák gyakran szenvednek bélsárpangással és ezért magasabb nyersrosttartalmú takarmányt igényelnek. A magasabb nyersrosttartalom csökkenti a táp energiatartalmát, ami a túlsúlyos kutyák esetében kifejezetten értékes tulajdonság, és csökkenti az idős, cukorbeteg állat posztprandiális glikaemiáját. Az idősebb kutyák sokkal hajlamosabbak az elhízásra, degeneratív ízületi megbetegedésekre, szívproblémákra, vese vagy metabolikus megbetegedésekre és általában kevésbé aktívak fiatalabb társaiknál. A takarmányozás potenciális veszélyt jelenthet, ha nem figyelünk rá és nem kapja meg az idősödő kutya az egyéni szükségletének megfelelő tápanyagokat.
